FILOZOFIA TETUN

                                         Sabedoria hahu ho kumpriende Ó nia-an rasik             Pláto nia mestri mak Sókrates. Aristóteles fali, Pláto nia alunu. No Aristóteles rasik, Alexandre Magno nia mestri. Ho nuné, iha liñia susesor intelektual hosi kedas jerasaun figura boot hat iha istória né.              Aristóteles nia aman nudar kura-nain (médiku) ida iha reinu Masedónia. Tanba né bele kumpriende se nia oan sai mestri ba Alexandre Magno, Filipe hosi Masedónia nia oan mane. Aristóteles moris iha Stagira iha tinan 384 A.C. Nia aman mate wainhira nia sei kik.  Nia sai boot iha nia aman hakiak ida nia liman nebe ikus mai haruka nia ba Athena ho idad...

Ponte mundu konkretu no mundu abstratu. Idealizmu no realizmu, mehi no realidadi. Buat hotu-hotu iha ona, laiha buat iha ida mak iha ba nafatin. Filózofu sira nebe ita temi ona la iha ida mak hosik hela sira nia hanoin iha forma eskrita. Tanba né ita koñese sira liu hosi referénsia no hakerek hosi hanoin nain sira seluk tuir mai nebe koñese ka hatene sira nia obra, nebe barak mak lakon. Referénsia no sitasaun balu naruk tebtebes, maibe la kompletu nafatin tanba hetan tutan hosi fonte seluk. Sókrates rasik nunka hakerek buat ida. Tanba né informasaun kona ba nia, ita hatene fali hosi ema seluk nia hakerek. Maski nuné ita hetan deskrisaun nebr moris duni kona ba nia karakterístika.             Ita nia fonte prinsipal kona ba Sókrates mak Pláto (429-347 A.C.), nebe uluk nudar nia alunu. Pláto mak filózofu weste nebe nia obra sira to mai ita nia liman ho kompletu. Bele dehan, nia obra hotu ita hetan tomak. Hanesan mos Sókra...